A kiegészítő hatásokról

A kiegészítő hatás – A fitokannabinoidok együttműködése

Bár ez a fejezet elsősorban a kannabidiolról, azaz a CBD-ről szól, mégis érdemes kitérni a THC hatásaira is. Ennek oka nem pusztán a teljesség igénye, hanem az a tudományosan is egyre inkább alátámasztott tény, hogy a kannabisz terápiás hatásait nem csupán az egyes molekulák önálló aktivitása határozza meg, hanem azok egymással való szinergikus kapcsolata is. A növény gyógyászati potenciálja éppen abban rejlik, hogy összetevői — például a CBD és a THC — képesek egymás hatását erősíteni, módosítani vagy éppen kiegyensúlyozni.

Bár számos kórkép esetén a tisztított, izolált CBD is eredményesen alkalmazható, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az emberi endokannabinoid rendszer igen összetett biológiai hálózat. A hozzá sok szempontból hasonló fitokannabinoid rendszer a kannabiszban olyan módon lép kapcsolatba a testtel, hogy képes kihasználni a test saját folyamataiban rejlő komplexitást. A korábban elterjedt nézettel ellentétben a CBD nem „inaktív” molekula, hanem rendkívül sokrétű hatásokkal rendelkezik, amelyek egy része átfed a THC-éval, más része pedig önálló farmakológiai értékkel bír. Jó példa erre, hogy mindkét vegyület gyulladáscsökkentő, ugyanakkor ezt eltérő módon és más célpontokon keresztül érik el. Amikor pedig együtt alkalmazzák őket, hatásuk nem csupán összeadódik, hanem gyakran fokozódik.

Tudjuk, hogy több más fitokannabinoid is rendelkezik gyulladásgátló hatással, ám mindegyik más-más mechanizmust céloz. A CBD ezek között is kiemelkedik hatékonyságával: a gyulladáscsökkentő fitokannabinoidok közül a legerősebbnek számít. Ugyanakkor a fájdalomcsillapító hatást tekintve a THC bizonyul valamivel hatékonyabbnak.

A CBD különösen fontos szerepet játszik a központi idegrendszer és az immunrendszer szabályozásában. Képes aktiválni, illetve blokkolni különféle nem-kannabinoid receptorokat, miközben fokozza az endokannabinoid anandamid szintézisét és aktivitását. Mindezek következtében csökkenti a testben és az agyban zajló gyulladásos folyamatokat. Érdekes megfigyelés, hogy a CBD mérsékli a THC pszichoaktív hatását anélkül, hogy csökkentené annak koncentrációját a vérben vagy a szövetekben.

A CBD csontregenerációs folyamatokban is aktív: gyorsítja a csonttörések gyógyulását, és jótékony hatást gyakorol a gyógyuló szövetek kollagénszerkezetére – ez a tulajdonság például nem jellemző a THC-ra. Emellett a CBD elősegíti a fehér zsírszövet barna zsírszövetté alakulását. Ez az átalakulás nem csupán anyagcsere- és testsúlyszabályozási előnyökkel jár, hanem csökkenti a gyulladásos állapotokat, védi az érfalakat, és javítja az általános anyagcsere-egyensúlyt. Ráadásul a CBD képes megóvni a szívizmot a diabéteszhez társuló sejtpusztulással szemben is.

A fitokannabinoidok közötti kölcsönhatások nemcsak a gyulladáscsökkentés vagy a fájdalomcsillapítás szempontjából érdekesek, hanem az onkológiai alkalmazás során is kulcsszerepet kapnak. A prosztatarák — amely a férfiak egyik leggyakoribb daganatos megbetegedése — esetében a THC például képes arra, hogy apoptózist, azaz programozott sejthalált idézzen elő a rákos sejtekben, még úgy is, hogy nem aktiválja a CB1 receptorokat. Ugyanakkor a CBD, a CBDA, a THCA, a CBN és a CBG együttesen hatnak a daganat növekedésének visszaszorítására és a metasztázisok kialakulásának megakadályozására. Ezek a vegyületek fékezik a tumor térfogati növekedését és agresszív terjedését. A hormonérzékeny prosztatarákos sejtek, amelyek különösen nehezen kezelhetők, a kutatások szerint kifejezetten érzékenyen reagálnak a CBD jelenlétére.

Érdemes megérteni azt is, hogyan válik a kannabisz hatóanyaga aktív formává. A növény nyers állapotában a THC és a CBD előalakjai, a THCA és a CBDA találhatók meg. Ezek nem rendelkeznek pszichoaktív tulajdonságokkal, ugyanakkor gyulladáscsökkentő, tumorgátló és fájdalomcsillapító hatással bírnak. A dekarboxilezés nevű hőhatás — például hevítés, sütés, párologtatás — alakítja át ezeket aktív THC-vá és CBD-vé. Érdekesség, hogy ha a növényt nyersen fogyasztjuk (például a leveléből készült préslé formájában), a vérplazmában mért CBD-szint akár négyszer magasabb lehet, mint a hőkezelt formák esetén. Ráadásul a pszichoaktív hatások kockázata ilyen formában lényegesen alacsonyabb.

A CBD domináns kannabisz-készítmények bizonyítottan hatékonyak különféle neurodegeneratív kórképek — például szklerózis multiplex, Parkinson-kór, ALS vagy demencia — esetében. A gyulladás csökkentése az agy immunrendszeri sejtjeiben (mikrogliákban) alapvető szerepet játszik ezek kezelésében.

Bár ritkán előfordulhat, a CBD kis mértékben THC-vá bomolhat le a szervezetben, és ez álmosító mellékhatást eredményezhet. Ezt a hatást könnyen lehet kezelni az adagolás módosításával: eltolható az esti órákra, amikor az alvást segítő mellékhatás kifejezetten előnyös lehet. Ha napközbeni álmosság jelentkezik, akkor alacsony THC-tartalmú, de magas CBD-tartalmú fajtákra érdemes váltani.

A CBD, a THC, a CBN és a CBC egyaránt kedvezően befolyásolják a pikkelysömör tüneteit. Nagy dózisban alkalmazva bizonyos kannabiszfajták csökkenthetik a szervezet kortizolszintjét is. A CBC például a nitrogén-oxid termelésének gátlásával csökkenti a P-anyag, azaz a fájdalom közvetítésében kulcsszerepet játszó neurotranszmitter aktivitását. A PPAR-gamma receptor gátlásával szintén hozzájárul a fájdalom csökkentéséhez.

Állatkísérletek azt is kimutatták, hogy a CBD, a THC és a CBC antidepresszáns hatással rendelkeznek, míg a CBG és a CBN ilyen tulajdonságot nem mutattak. Ugyanakkor a CBN fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és daganatellenes hatású, és a kutatások szerint az alvás minőségét is javítja.

Az orvosi kannabisz elterjedésének egyik legnagyobb akadálya a magas THC-tartalmú növények jogi szabályozása. Bár a THC egyes új felhasználók esetében kellemetlen mellékhatásokat válthat ki, ez nem jelenti azt, hogy ki kellene zárni a terápiás alkalmazásból. A hangsúlyt inkább arra kell helyezni, hogy megfelelő titrálással, a bevitel típusának és gyakoriságának egyénre szabásával csökkentsük a pszichotrop mellékhatások kockázatát.

A fitokannabinoidok és az endokannabinoid rendszer együttes működése hozza létre a kannabisz egyedi szinergikus hatásmechanizmusát. A CBD ezen belül nemcsak önálló terápiás molekula, hanem más fitokannabinoidok aktivitását is képes szabályozni, aktiválni vagy épp tompítani. Nincs ismert halálos dózisa, pszichoaktív hatása minimális, és számos betegség esetén alkalmazható — akár kiegészítő kezelésként, akár első vonalbeli terápiaként.

Bár az orvosi kannabisz alkalmazásának még mindig vannak akadályai — beleértve a nem megfelelő felhasználást, függőségi kockázatot, társadalmi stigmatizációt vagy nem várt mellékhatásokat —, ezek aránya jóval kisebb, mint sok engedélyezett gyógyszeré. Elég csak végighallgatni egy gyógyszerreklám mellékhatás-listáját ahhoz, hogy világossá váljon: a kannabisz kockázatai ezekhez képest mérsékeltek.

Ha van egy biztonságos, természetes vegyület, amely hasonló vagy jobb hatással rendelkezik, mint a szintetikus gyógyszerek, a tudománynak és a társadalomnak kötelessége vizsgálni és hasznosítani azt. A kannabisz esetében ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk: a jogi és politikai rendszer nemhogy támogatná, hanem sokszor akadályozza a fejlődést. A hivatalos egészségügyi portálok jellemzően a negatív véleményeket és előítéleteket erősítik, miközben az orvosképzésben is ritkán kerül elő a fitokannabinoid rendszer működése.

Ahhoz, hogy a kannabiszban rejlő gyógyászati potenciált valóban ki tudjuk aknázni, elengedhetetlen a múlt morális és politikai döntéseinek racionális újraértékelése. Csak így nyílhat meg az út a teljeskörű, tudományosan megalapozott és biztonságos orvosi alkalmazás előtt.